Egy Dilis Blogja...

Kegyetlen egy dolog ez... na de hogy kezdjem előről, ahogy jóanyám mondaná Ádámtol Évátol.... ezer meg egy éve nem irtam ide semmit. ennek több oka is van, a leginkább az hogy kinőttem abbol a korszakbol mikor minden apro cseprő szaromat leirom :D a másik az h kb meghalni nincs időm mostanában. elkezdtem egy munkaügyis tanfolyamot még májusban, pont aznap lettem bárányhimlős Dorkával egyetemben. Sadin két hét mulva jött ki, együtt vakaroztunk. aztán juni közepén kiderült hogy ismét babát várok. Ricsivel több hétig vitatkoztunk h mi lenne a legjobb megoldás, megtartani vagy sem, de nem tudtam szembemenni önmagammal, igy természetesen bántani sem tudnám. viszont ott log a levegőben h beteg lehet a fertőzésem miatt. szoval most ott tartunk hogy igazábol minden eredményünk jó, látszolag nincs semmi gondja, de kellett egy magzatvizmintavétel (amniocentézis) amiből 100%ra megmondják hogy lujza varicsellás, avagy sem. Dorka már az elején megmondta hogy lány lesz, Anna nevet szeretett volna neki, apja Alizt szeretne, igy hugi teljes neve Kiss Anna Aliz lesz. oktober 20án lesz ennek a vacaknak eredménye, és ha nem lesz semmi gond akkor február végén érkezik a kistesó. rohadtul meg vagyok fázva... pont aznap reggel jött ki mikor menni kellett pestre. nagyon jo volt h nem kapok normálisan levegőt és még mindenféle érzéstelenités nélkül egy tüvel hasbaböknek... aki azt mondja h áh ugyan, semmiség, annak nemtom milyen fájdalomküszöbe vagy türőképessége vagy nemtoménmije (skillje) van, de nekem kegyetlenül fájt, nem hasonlitanám a darázscsipéshez mert az egyszer fáj aztán ég, és meg lehet vakarni.... ez egy folyamatos fájdalom, mellé társuló tudattal hogy a gyerek mellett kotorásznak egy tüvel.... természetesen kifogtam a gyakornokokat is, igy a doki egyáltalán nem hozzám magyarázott, hanem a kis niggereknek angolul. még jó h makogok valamit igy értettem is amit mond....  bár azért pár biztató szot odanyöghetett volna. no comment. utána csak kétszer akartam leájulni a padrol amin ültem. le kellett feküdjek hogy legalább halljam ha hozzámszolnak. az tuti h soha többet nem megyek ilyen szarra. ezer százalék. bár elvileg gyerekem se lesz több szoval az esélye 0 :D még most is ovatosan közlekedek, van hogy fáj a hasam különbözö helyeken, (még csak nem is mindig ott....) és a fekvés minduntalan meghiusul. holnap többekközött Dorkának lesz szülinapja :D de egy hét kimélés XD szerdán megyek dokihoz is, de legalább megnézi mi a helyzet odabent... hamarosan vizsgázom, bejött a braunos promó is, ugyhogy most aztán van minden...

kivánjatok sok szerencsét. jóéjt